A második futam

Befutottak a hajók, sikeresen lezajlott a második futam is. Részletes eredményeket késõbb közölhetünk (ha megkaptuk Horvátországból). Addig is itt az újabb beszámoló az Ametiszt Bavaria 44-es fedélzetérõl.

A verseny második futama is szerencsésen lezajlott, bár a szél elõbb száznyolcvan fokot fordult, majd leállt, ami különösen a mezõny második felének tette nehézzé, esetenként lehetetlenné a célba futást.

Detréék ezt a futamot is megnyerték a Bavaria 44-es osztályban, ám izgalom akadt bõven:

Detre Szabolcs a második futamról (16.10) :

"Erre a második futamra, ha lehet a tengeráramlás még tovább fokozódott. Mintha a Dunán nyomultunk volna. Amikor a befutóra leállt a szél, a nyílt víz felõl próbálkozóknak esélyük sem volt célba érni. Tehetetlenül vergõdtek, mint a legyek a légypapíron. A szél elfordult, kreuzolni kellett a befutó felé, de a víz is szembe folyt.

A rajtnál összeakadtunk Gömbivel (Gömbös Lóránd - ORC - Bavaria 46). Õ elég lassú azzal a nagy és nehéz hajóval. Gondoltuk átfuttatunk felette, de nem hagyta, jól felnyomott minket szél felé. De az Isten csak megbüntette! A kreuzbójánál balcsapáson közelített, miközben mi többen jöttünk útjogosan. Kiabált, hogy beengedtek? Naná, hogy senki sem engedte be. Aztán csak nem bírt idõben megfordulni, így többen is átnyomták magukat balcsapásra, hogy elkerüljék az ütközést. Utána rengeteg hajóról üvöltöttek nekik, hogy héthúsz! Talán még mindig ott pörögnek kinn a tengeren azzal a fordulékony kis dingivel!

A rajt után ismét csak az áramlás miatt futtatva húztunk az öböl felé, és onnan is futtatva jöttünk a bójára. Ez most is rettenetesen bejött. Osztályunkban nagyon vezetve az abszolút tizedik hely körül fordultunk hátszélre. Ott aztán csak úgy zúgtak el a korábban lemaradt gyorsabb, nagyobb hajók.

Az utolsó szakasz elején Szilvássyék elõtt csaknem egy bójahosszal vezettünk, mégis sikerült izgalmassá tennünk a végjátékot. Ahogy fordult a szél, egyre élesebb szögön kellett spinnakereznünk, majd sor került a golyó levételére. Gondoltuk, a már egészen oldalra behúzott spit úgy szedjük le, hogy eldobjuk a luvszárat, és hátul szépen bevesszük a vitorlát. Ebbõl az lett, hogy a golyó a vízbe, a sott a hajó alá került. Ott aztán rátekeredett a propellerre, és nem jött ki. Ettõl viszont teljesen megált a hajó, miközben Szilváék ezerrel csobogtak felénk. Egy hajóhosszal értünk be eléjük a célba, gutaütéses vérnyomással.

Befutó után ketten buktak a hajó alá a kötelet levágni. Olyan jó a víz, Takács "Taxi" András ki sem akart jönni. Amíg dolgoztak lent, a hajófenékrõl a kék algagátló festék összefogta a hátukat, karjukat, fejüket. Úgy festenek, mintha össze-vissza vertem volna õket. Megérdemlik, nem hallgattak a kormányosra! Taxinak a bajsza is kék. Mer akit én megütök, annak a bajsza is bekéküûû! Most meg nem akarja lemosni, mert azt hiszi így menõ lesz a lányoknál este a buliban."

Ruji

Utóirat: A fenti kép nem Szabolcsot, hanem Zsoltot ábrázolja, de vajon hányan veszik ezt észre?
(a kép - mint mindegyik a lapon - ráklikkelve nagyítható)



A képek még nem frissek, a tavaszi Skipper Kupáról valók

Napi galéria
Még mindig régi fotók...

.